A bűnmegelőzés fogalma, prioritások

 

A bűnmegelőzés minden olyan intézkedés, beavatkozás, amelynek célja vagy eredménye a bűnözés mennyiségi csökkentése, az állampolgárok biztonságérzetének minőségi javítása, történjék az a bűnalkalmak csökkentésével, a bűnözést előidéző okok hatásának mérséklésével, vagy a sértetté válás megelőzésével¹.

 

 

A kriminalitás hagyományos területein belül az Európai Unió bűnmegelőzési politikájának prioritásai a városi, a gyermek és fiatalkori bűnözés, és a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények.

 

 

 

2.2 A bűnmegelőzés három pillére

 

 

A korszerű bűnmegelőzési stratégiának olyan célkitűzéseket kell megfogalmaznia, illetve olyan cselekvési programra kell törekednie, ahol egyidejűleg alkalmazásra kerülnek olyan intézkedések, melyek:

• csökkentik a bűncselekményeket előidéző okok hatását;

• csökkentik a sértetté válás veszélyét;

• redukálják a bűnalkalmak számát.

Az intézkedéseknek eme hármas pillérére támaszkodva növelhető az egész közösség biztonsága, javítható az élet minősége és egyben az emberi jogok érvényesülése.

 

 

 

2.3 A bűnmegelőzés alkotmányos követelményei

 

 

A „megbélyegzés” elkerülése:

 

A bűnmegelőzés szabályozott keretek között zajló, felelőséggel járó olyan tevékenység, amelynek érvényesítése során tiszteletben kell tartani az emberi jogokat, követni kell az alkotmányos jogállam elveit. Ezért bűnmegelőzés címén kényszerítő vagy megbélyegzést eredményező módon nem szabad eljárni.

 

 

Az arányosság elvének érvényesítése:

 

A bűnmegelőzési intézkedéseket az emberi jogok, a potenciális áldozatok, az elkövetők és a harmadik személyek szabadságjogának tiszteletben tartásával, az arányosság elvére figyelemmel kell végrehajtani. A közösség biztonságának megteremtése csak az előbbiekkel összhangban valósulhat meg.

 

 

A kirekesztés elkerülése:

 

A bűnözés megfékezése társadalmilag elfogadott cél. Ennek érdekében foganatosított intézkedések azonban bizonyos csoportok kirekesztésének erősödésével járhat, növelheti a bűnelkövető fiatalokkal, a börtönviseltekkel, a drogfüggőkkel, a hajléktalanokkal, a cigányokkal szembeni előítéleteket. A bűnmegelőzés rendszere a társadalmi igazságosság elvén alapul. Ennek érdekében egyaránt törekedni kell a társadalmi kirekesztés, az előítéletesség elkerülésére és a biztonsághoz fűződő érdekek érvényesítésére.

 

 

 

 

2.4 A helyi bűnmegelőzés helyi közügy

 

 

A bűnözés területileg eltérő sajátosságaira csak helyi közügyként megfogalmazott bűnmegelőzési stratégiával és taktikával lehet hatékonyan reagálni. Az önkormányzatnak tehát vezető szerepet kell vállalnia a rendőrséggel együttműködve a bűnmegelőzési tervek elkészítésében, a helyi bűnmegelőzési programok koordinálásában, végrehajtásában. Jogalkotóként és településszervezőként érvényesítenie kell azokat a szempontokat, amelyek a helyi közbiztonságot szolgálják. Közvetítenie kell a helyben elérhető szolgáltatások és helyi biztonsági szükségletek között. Kezdeményező szerepet kell vállalnia a legkülönbözőbb együttműködési formák szervezésében (szakmai és civil szerveződések).

 

 

 

2.5 A gyermek- és fiatalkori bűnözés megelőzése, csökkentése

Közismert, hogy Magyarországon gyakoribbá vált a fiatalkori bűnözés, különösen a vagyon elleni bűncselekmények tekintetében. A fiatalok növekvő részének szocializációjává vált az aktív vagy passzív kábítószer-tapasztalat, az alkoholfogyasztás.. A kutatási tapasztalatok szerint minél fiatalabb korban fordul elő a bűnelkövető magatartás, annál nagyobb az esély a bűnismétlésre vagy a bűnözői életmód kialakulására. A fiatalok azonban nemcsak elkövetői, de áldozatként elszenvedői is a bűnözésnek.

 

Az önkormányzatnak fokozottan szerepet kell vállalnia a gyermek- és fiatalkori bűnözés megelőzésében. Lehetőséget kell teremtenie az alkohol- és drogprevencióban érintett valamennyi szervezet és intézmény együttműködésére. Meg kell szerveznie a bűnmegelőzést is szolgáló helyi szabadidős, kulturális és sportprogramokat, különös figyelemmel a szegregált fiatalok képességeinek a feltárására. A hatékony bűnmegelőzés érdekében együtt kell működnie a rendőrség mellett az oktatási-nevelési, kulturális intézményekkel, a civil és üzleti szférával, az egyházakkal, a helyi médiával.

 

 

 

 

 

3. Helyzetelemzés

 

 

A koncepciónak egy pontos helyzet-meghatározáson kell alapulnia.

 

3.1 Dabas Város ifjúságának helyzete napjainkban

 

Dabason, ahogy az országszerte is, egyre komolyabb problémát jelent a drog és alkoholfogyasztás, valamint a dohányzás. Az „Együtt” Segítőszolgálat 2003-ban erre vonatkozóan elkészített egy kérdőíves felmérést a városban, amely a nyolcadik osztályosokra terjedt ki. A felmérésből kiderült, hogy Dabas városa a témában kiemelten érintettnek számít.

 

Drogfogyasztás:

 

A megkérdezett gyerekek közül 6,7% fogyasztott már valamilyen drogot, de ez az érték a középiskola négy éve alatt általában megkétszereződik.

 

Drogfogyasztás előfordulása:

	Gyakoriság	%
Egyáltalán nem	167	92,8
Igen, kipróbáltam	9	5
Alkalmanként	1	0,6
Rendszeresen	2	1,1

A megkérdezett diákok arra a kérdésre, hogy ismeretségi körükben van-e olyan ember, aki már fogyasztott drogot, az alábbi válaszokat adták:

 

	Gyakoriság	%
Van	62	34,4
Nincs	116	64,4

 

A felmérés során kiderült, hogy abban az intézményben, ahol az általános iskolások a gimnazistákkal járnak együtt, jóval nagyobb azoknak az aránya, akik már fogyasztottak drogot.

 

Arra a kérdésre, hogy magánügynek tekinthető-e a drogfogyasztás, az alábbi válaszok születtek:

 

	Gyakoriság	%
Egyáltalán nem ért egyet	55	30,6
Inkább nem ért egyet	26	14,4
Ingadozik	29	16,1
Inkább egyetért	27	15
Teljesen egyetért	40	22,2

 

 

A fenti adatokból látható, hogy a dabasi fiataloknak segítségre, információkra van szükségük ahhoz, hogy megtudják mennyire súlyos probléma a drogfogyasztás.

 

 

Alkoholfogyasztás és dohányzás:

 

A diákok 62,3%-a fogyasztott már alkoholt élete során, megközelítőleg ugyanannyi gyerek már mindhárom feltüntetett italfajtából.

 

 

	Gyakoriság	%
Soha	67	37,2
Alkalmanként	104	57,8
Havonta	6	3,3
Naponta	2	1,1

 

 

Mit fogyaszt	Gyakoriság	%
Sört	34	18,9
Bort vagy pezsgőt	36	20
Égetett szeszesitalt	39	21,7
Semmit	71	39,4

 

 

 

 

A dabasi nyolcadikosok legalább 25,6 %-a dohányzik alkalmanként, a rendszeresen dohányzók aránya 7,8%.

 

 

	Gyakoriság	%
Nem	133	73,9
Alkalmanként	32	17,8
Rendszeresen	14	7,8

 

 

A dohányzás és az alkoholfogyasztás eltérő megoszlást mutat az intézmények között, mint a drogfogyasztás. Míg a gimnáziumba járók mutatták a legnagyobb hajlandóságot, alkoholból és cigarettából rendre ők fogyasztottak kevesebbet.

 

 

Szabadidő:

 

A legkedveltebb szabadidős tevékenységek:

	Szeretne-e rendszeresen (%)	Szokott-e rendszeresen (%)
Túrázni	62,3	22,2
Fotózni	31,7	6,1
Moziba járni	88,9	47,2
Színházba járni	34,4	13,3
Koncertre járni	35	7,8
Diszkóba járni	61,7	37

 

 

A felmérésből kiderült, hogy a fiatalok nem fordítanak túl sok időt az önművelésre, ezért megvizsgálták, mivel tölti idejét egy átlagos dabasi tizenéves.

 

Tevékenység	Átlag (perc)
Pihenés	82,5
Sport, mozgás	80,15
Magányos lődörgés a városban	27,44
Csoportos lődörgés a városban	62,3
Tévé/videó	140,8
Beszélgetés a családdal	33,62
Kulturális intézményekben	26,88
Szórakoztató intézményekben	91,01

 

 

A táblázat alapján elmondható, hogy a fiatalok leginkább tévézéssel vagy szórakoztató intézményekben töltik a szabadidejüket (kocsmák, pubok, diszkók, játéktermek).

 

Célszerű lenne olyan tevékenységeket, programokat találni, amelyek a fiatalok érdeklődési körébe tartoznak és kitöltik szabadidejüket.

 

 

Tájékozottság:

 

A kérdőív kapcsán az is kiderült, hogy a fiatalok tisztában vannak azzal, hogy hova is kell fordulniuk a problémáikkal, de ezt nagyon kis arányban veszik igénybe, pedig a mentális egészségre vonatkozó kérdésekből kiderült, hogy a nyolcadikosok legalább 1/5-e lelki problémákkal küszködik.

 

A diákok politikai tájékozottságát mérő kérdésekből kiderült, hogy a nyolcadikosok 38,3 %-át egyáltalán nem, 40%-át pedig kevéssé érdekli a politika. Sajnos az érdeklődés hiánya a tényszerű ismeretek hiányát vonja maga után, és ez látszik a vonatkozó kérdésekre adott válaszokon.

Az Önkormányzat által 2004-ben készített felmérés adatai:

 

 

Dabas Város Önkormányzata 2004 novemberében kérdőívet készített a Dabason élő fiatalok számára, melynek célja az volt, hogy az önkormányzat képet kapjon a fiatalokat leginkább foglalkoztatott témákról, valamint arról, hogy milyen akadályokkal kell szembenézniük.

 

A felmérés kiterjedt a dohányzással, az alkoholfogyasztással, szabadidővel kapcsolatos kérdésekre, illetve arra is, hogy kihez fordulnának segítségért, szükség esetén.

 

A kérdőívet a 13 éven felüli gyerekek, összesen 1282 fiatal töltötte ki. A Kossuth Lajos Általános Iskola 111, a Gyóni Géza Általános Iskola 113, a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola 52, a Táncsics Mihály Gimnázium 256, a Kossuth Zsuzsanna Szakközép Iskola 695 tanulója valamint a plébániák voltak az önkormányzat segítségére.

 

A fiatalok 90,4 %-a tisztában van a dohányzás és az alkoholfogyasztás káros hatásaival, a megkérdezettek 49,9 %-a „csak” bizonyos alkalmakkor 12%-a ritkán, 3,7 %-a gyakran fogyaszt alkoholt.

 

A diákok 2,8 %-a egyáltalán nem tájékozott, 76 %-a viszont tisztában van a kábítószer káros hatásaival, melyek függőséget okoznak. Ennek ellenére 2,2 % már többször, 3 %-a legalább egyszer kipróbált valamilyen kábítószert.

 

A megkérdezettek közül 65,9 % a családjához, 41,7 % a barátaihoz, 0,4 % az iskolához,

0,3 % a Családsegítő Szolgálathoz, 0,5% a rendőrséghez, és 0,2 % az Önkormányzathoz fordul segítségért, ha szükséges.

 

Arra a kérdésre, hogy probléma esetén fordulna-e valamilyen hivatalos vagy civil szervezethez 60, 1 % nem válasz volt. 33,6 % a Családsegítő szolgálathoz, 50,4 % a Rendőrséghez, 8,2 % az Önkormányzathoz fordulna.

 

A diákok 14,3 %-a tanulással, 13,2 %-a olvasással, 52,2%-a zene hallgatással, 24,1 %-a sportolással tölti a szabadidejét.

 

A fiatalok többsége kirándulásokon, 31,7 %- a sportnapon, , 8,7 %-a előadás sorozatokon venne részt szívesen. 40,2 % a sport, szórakozás, 25,1 % a drog- és alkoholfogyasztás,

23,9 %-a továbbtanulás, pályaválasztás, 10,1 % az egészség témakörében hallgatna előadást.

 

A tanulók 50 %-a jónak tartja az ifjúsági parlament megalakításának ötletét, 40 % pedig szívesebben részt venne a megalakításban is.

 

 

A felmérés eredményeinek figyelembevétele elkerülhetetlen az önkormányzati munka tervezése, a rendezvények szervezése során.

 

3.2 Bűnügyi elemek

 

A Dabasi Rendőrkapitányság illetékességi területén 2003-ban 2050 bűncselekmény került iktatásra, amely bűncselekmények elkövetésében gyermekkorú és fiatalkorú személyek is részt vettek. Ez az adat 2004-ben: 2249.

 

Btk-ba ütköző cselekmények	2003-ben elkövetett büntetendő cselekmények (db)	2004-ben elkövetett büntetendő cselekmények (db)
Lopás	803	836
Betöréses lopás	317	215
Lakásbetörés	150	116
Gépkocsi lopás	20	11
Jármű önkényes elvétele	29	23
Sts.	58	84
Rablás	23	22
Kábítószerrel visszaélés	11	16

 

 

 

 

2003. január 01-től - 2003. december 31-ig 41 bűnügyben 47 gyermek és fiatalkorú sérelmére követtek el bűncselekményeket. /pl: Kiskorú veszélyeztetése/

2004. január 01-től - 2004. december 31-ig pedig: 75 gyermek és fiatalkorú sérelmére követtek el bűncselekményt.

 

2003-ban 31 bűnügyben 72 gyermek és fiatalkorú elkövető ellen indult büntetőeljárás. /pl: lopás, visszaélés kábítószerrel/

Ez az adat 2004-ben: 85 fő.

 

A gyermekkor büntethetőséget kizáró ok /Btk. 22. § a) pont/, ezért a 14 évet be nem töltött elkövetők elleni eljárások megszüntetésre kerültek /Be. 190. § (1) bek. d) pont/.

 

A statisztika és a tapasztalatok szerint a gyermekkorú és fiatalkorú személyek a bűncselekmények jelentős részét azért követeik el, mert a családjuk szociális helyzete nem megfelelő, a családjukra az iskolázatlanság jellemző. Az ilyen családokban nagy a szegénység, a szülők valamelyike bűnözői életmódot folytat, így ez példaként szolgál a fiatalkorúnak.

 

A bűnmegelőzést már óvodás korban célszerű elkezdeni, az iskolában pedig tovább kell folytatni. Jelenleg fontos szerepet vállal a bűnmegelőzésben a Gyámügyi Hivatal és a Gyermekjóléti Szolgálat A hátrányos helyzetű családok segítése, a családban felmerülő problémák megoldása, a rendszeres kapcsolattartás a családokkal a családgondozók közreműködésével, elengedhetetlen a bűnmegelőzés szempontjából.

 

A bűnmegelőzés egyik lehetséges módja a bűnözés okainak felderítése, ennek érdekében szoros együttműködés alakult ki a rendőrség és az iskolák között. A rendőrség munkatársai rendszeresen tartanak előadásokat az iskolákban, melyek a fiatalkorú személyek felvilágosítását célozzák a bűncselekményekkel kapcsolatban, illetve a bűncselekmények elkövetésének megelőzését.

 

A fiatalkorú elkövetők ügyében a Budakörnyéki Ügyészség Fiatalkorúak Ügyésze jár el. A büntetések többsége nevelő jellegű, melyek célja az elkövetők megjavítása, jó útra térítése.

Prevenciós jellegű büntetés a pártfogó felügyelet elrendelése is. Jelenleg Dabas vonzáskörzetében két hivatásos pártfogó nyújt segítséget. Feladatuk a „szabadlábon” lévő fiatalkorú elkövetők ellenőrzése, segítségadás, életmódjuk, életvezetésük helyes irányba terelése.

 

 

4. Célok, prioritások

 

A célokat és a prioritásokat célszerű a bűnmegelőzés három pillérébe sorolva meghatározni, szem előtt tartva azt a tényt, hogy a gyermek és fiatalkorúak esetében a legfontosabb a bűncselekmények elkövetésének megelőzése.

 

1. Célkitűzések a bűncselekményeket előidéző okok hatásának csökkentése érdekében:

 

1.  

   1. A hátrányos, nehéz helyzetben lévő családok támogatása, erkölcsi alapjainak megerősítése, annak érdekében, hogy a fiatalok körében a deviáns életformák terjedésének esélyei csökkenjenek,

   2. Növelni az iskolák erkölcsi nevelésben, informálásban betöltött szerepét, annak érdekében, hogy a fiatal generáció megtanulja a társadalmi konfliktuskezelés erőszakmentes technikáit.

   3. A gyermekvédelmi rendszer hatékonyságának növelése, különösen a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek esetén (etnikailag és szociálisan is hátrányos helyzetben lévők), a szegénységi bűnözés kialakulásának megelőzése, csökkentése, illetve az esélyegyenlőség elősegítése érdekében.

   4. Az alkohol- és drogprevencióba valamennyi érintett szervezet, intézmény bevonása, annak érdekében, hogy az ifjúság felismerje ezen élvezeti cikkek káros hatásait.

   5. Bűnmegelőzést is szolgáló helyi szabadidős, kulturális és sportprogramok szervezése, támogatása, annak érdekében, hogy csökkenjen a kallódó fiatalok száma.

   6. A nehéz helyzetben lévő, lelki gondokkal küzdő fiatalok folyamatos tájékoztatása arról, hogy problémáikkal milyen szervekhez, intézményekhez, személyekhez fordulhatnak, annak érdekében, hogy konfliktusaik kezelésének ne egyetlen és kizárólagos „eszköze” legyen az alkohol- és drogfogyasztás.

 

 

 

1. Célkitűzések a sértetté válás veszélyének csökkentése érdekében:

 

1.  

   1. Az önhibájából nem megfelelő (szülői) nevelést és gondozást biztosító szülők, gyámok magatartásának szankcionálása, annak érdekében, hogy csökkenjenek a családon belüli erőszak és egyéb atrocitások előfordulásának esetei.

   2. A gyermek és fiatalkorúak felvilágosítása a létező bűncselekményekről, annak érdekében, hogy felismerjék, mikor váltak büntetendő cselekmények passzív alanyává (sértetté).

   3. Az intézmények közötti kommunikáció megerősítése, annak érdekében, hogy a veszélyhelyzet minél korábban felismerhető legyen.

 

 

 

1. A bűnalkalmak számának redukálása érdekében megfogalmazott célok:

 

 

1.  

   1. A bűnözési fertőzöttségi helyeknek a fokozott ellenőrzése, annak érdekében, hogy a bűnelkövetés megelőzhető legyen.

   2. A kisközösségi – családi és iskolai - kontroll erősítése, a fiatalok társadalmi integrációjának fokozása érdekében.

   3. Feladatvállalás a bűncselekményt elkövetett fiatalok reintegrálásában, a bűnismétlés elkerülése, a bűnözői életmód kialakulásának megelőzése érdekében.

 

 

 

5. A megvalósítást szolgáló feladatok

 

 

Kiindulásképpen szükséges volt Dabas Város Önkormányzatának Ifjúsági bűnmegelőzési koncepciójának Jogi-, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottsága általi kidolgozása, illetve később a felülvizsgálatok elvégzése válik szükségessé.

 

 

1. Feladatok az I. célcsoport megvalósítása érdekében:

 

 

1.  

   1. Lehetőség szerint a közeljövőben el kell végezni egy, az „Együtt” Segítő- szolgálat által 2003-ban elvégzett kérdőíves felméréshez hasonló, kibővített felmérést, amely a középiskolásokra terjedne ki. A felmérés célja, hogy képet adjon az ifjúság helyzetéről napjainkban, különösen az alkohol- és drogfogyasztásra vonatkozóan. Ennek a részletes felmérésnek a szükségességét alátámasztja az Önkormányzat által 2004-ben elkészített felmérés is. Ehhez elengedhetetlen a megfelelő szervezetek, szakemberek bevonása.

   2. A hátrányos helyzetben lévő családok részére erkölcsi, anyagi támogatást kell biztosítani lehetőség és igény szerint (pl. eseti szociális segélyek), Fontos továbbá folyamatos tájékoztatásuk arról, hogy milyen támogatásokat vehetnek igénybe. A tájékoztatásban, a hatékonyság érdekében, a Hivatal szociális és gyermekvédelmi rendszerében foglalkoztatottain túl, részt kell vállalniuk a helyi média szerveinek, a Pest Megyei Munkaügyi Központ Dabasi Kirendeltségének, a helyi oktatási-nevelési intézményeknek, az „Együtt” Családsegítő Szolgálatnak és minden érintettnek.

   3. Indokolt fokozni, fejleszteni a gyermekvédelmi jelzőrendszer működésének hatékonyságát. A gyermekvédelmi jelzőrendszer feladata, hogy csökkentse a bűnelkövetés felé sodródó fiatalok számát. A jelzőrendszer magában foglalja az önkormányzati ügyosztályok mellett az egészségügyi szolgáltatások, a szociális szolgáltatások, a szociális- és foglalkoztatási politika képviselőit, az iskolák, a helyi kisebbségi önkormányzatok, a rendőrség, az igazságszolgáltatás szereplőit, a pártfogókat. A megfelelő működés érdekében fontos a jelzőrendszerben részt vevők feladatainak pontosítása.

   4. Ösztönözni kell, hogy a helyi oktatási-nevelési intézmények nevelési programjaikba minél jobban építsenek be bűnmegelőzési programokat, felvilágosító előadásokat az alkohol- és drogprevenció, a környezeti és természeti értékek megbecsülése érdekében, illetve devianciára hajlamos gyermekek lelki gondjainak megértését, segítését szolgáló előadásokat (osztályfőnöki óra, biológia óra, földrajz óra, történelem óra, tánc-és dráma, szakkörök, tanítási időn kívüli foglalkozások keretében). Alkalomadtán és lehetőség szerint hívjanak meg szakembereket előadások megtartása, tanácsadás, segítségnyújtás céljából.

   5. Folytatni kell, valamint ki kell bővíteni a Város eddigi alkohol- és drogprevenciós tevékenységét. Kiállítások, előadások további szervezése ezen a területen a rendőrség az oktatási-nevelési és egészségügyi intézményekkel együttműködve. Továbbra is meg kell szervezni a rendőrség ezzel kapcsolatos előadásait, a drogprevenciós témájú kiállításokat, s a hasonló rendeltetésű programokat. Erősíteni kell az Önkormányzat koordinációs szerepvállalását ezen a területen, ha szükséges, egy koordinációs fórum megteremtésével, amely lehetőséget biztosít valamennyi szervezet és intézmény közötti együttműködésre.

   6. Annak érdekében, hogy csökkenjen a kallódó fiatalok száma, sokszínű kisebbségi, kulturális, sport, környezet-és természetvédelmi politikát kell folytatni. Támogatni, gazdagítani kell a helyi könyvtár, a közművelődési intézmények, a kisebbségi önkormányzatok, a sportintézmények azon programjait, amelyek a szabadidő hasznos eltöltését széleskörűen biztosítják a fiatalok számára. A környezet és természeti értékek megbecsülése érdekében ifjúsági programokat, kiállításokat kell szervezni, pályázatokat kell kiírni. Folytatni kell a már megindított programokat (pl: Mindentudás helyi egyeteme, ifjúsági parlament felállítása).

   7. A gyermek- és fiatalkori bűnözés megelőzését, alkohol- és drogprevenciót szolgáló programok szervezésébe, a programok anyagi támogatásába be kell vonni a civil szféra mellett a helyi vállalkozói réteget, mely leghatékonyabban a városi nagyrendezvényeken valósulhat meg. (pl. a Dabasi Napok keretében)

   8. Támogatni kell a biztonságnövelő rendőrségi programot, a D.A.D.A.-t ( Dohányzás, Alkohol, Drog, AIDS). E program a gyerekeket önmagukon keresztül védi meg a számukra veszélyt jelentő dolgoktól, oly módon, hogy attitűdöket, viselkedési normákat ajánl, mindig az adott korosztályra szabott szinten. Szituációs játékokon, gyakorlatokon keresztül ad a gyerekeknek használható, problémamegoldó viselkedési elemeket, amelyeket a fiatalok